Mindenekelőtt a Közbeszerzési Hatóság felhívja a figyelmet, hogy a Magyar Közlöny 49. számában megjelent a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.) szóló 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelete [a továbbiakban: 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet], amelynek 4. §-a a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzések szabályairól rendelkezik.

A közbeszerzéseket érintő, a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet 4. §-ával bevezetett főbb változások a következőek.

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti ajánlatkérő a közbeszerzési és beszerzési szabályoktól eltérő módon is megvalósíthatja beszerzését, amennyiben koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzés esetén erre irányuló kérelem alapján a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja egyedi mentesítése körében így dönt. A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésére tekintettel a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja a miniszterelnök. A fenti esetben az ajánlatkérő a koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzést a nemzeti értékhatárok elérése vagy meghaladása esetén jogosult megvalósítani lehetőség szerint három ajánlat bekérésével.

Amennyiben központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretmegállapodás vagy keretszerződés van hatályban, úgy koronavírus elleni védekezéssel összefüggő beszerzési igény esetén az ezen keresztüli beszerzés elsőbbséget élvez, az ajánlatkérő ebben az esetben az ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő díj megfizetése alól mentesül.

Az említett keretmegállapodások vagy keretszerződések a rendkívüli helyzet által megkívánt mértékben, illetve módon – a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül – módosíthatóak.

Kivételes sürgősség esetén egy adott gazdasági szereplő közvetlenül is felhívható ajánlattételre az előzőekben foglalt szabályok mellőzésével.

Eszközbeszerzések vonatkozásában a 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozattal meghirdetett, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél bevezetett eszközbeszerzési tilalmat nem kell alkalmazni.

Amennyiben a beszerzés vonatkozásában valamely okból nem alkalmazhatóak a fenti rendelkezések, a Közbeszerzési Hatóság felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt is kötelesek a hatályos jogszabályoknak megfelelően eljárni, ennélfogva a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokban foglalt előírások a veszélyhelyzet idején is irányadók.

A veszélyhelyzet kezelésével összefüggő beszerzésekkel kapcsolatban felmerülő, a 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelettel nem érintett esetben a hatályos jogszabályi környezet is megoldást nyújthat a jogalkalmazók számára.

Az alábbiakban egyes, a Közbeszerzési Hatósághoz beérkezett kérdésekkel összefüggő hatósági álláspont kerül ismertetésre.

Hogyan állapítható meg a veszélyhelyzetre tekintettel felmerült sürgős, rendkívüli

beszerzési igény becsült értéke?

A veszélyhelyzetre tekintettel felmerült sürgős, rendkívüli beszerzési igény becsült értékének megállapítása során a beszerzési igény értéke adott esetben önállóan határozható meg a Közbeszerzések Tanácsának a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában KÉ 2017. évi 95. számon 2017. június 9. napján kiadott útmutatója alapján példaként említett módon: ha egy intézmény minden évben előre tervezett módon nagy összegben rendel könyveket könyvtára számára, az éves megrendelések értéke nem bontható szét.

Amennyiben azonban az előre tervezett éves beszerzésektől függetlenül merül fel, hogy adott alkalomra (például egy konferenciára) kisebb értékben könyvet vásárolnának, arra már nem alkalmazandóak az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk rendszeres beszerzésére vonatkozó becsült érték számítási szabályok, hanem a Kbt. 19. § (3) bekezdése alkalmazandó és a beszerzés értéke önállóan határozandó meg, tekintettel a beszerzések funkcionális egységének hiányára. Egy másik példával élve, ha az ajánlatkérő minden évben köt szerződéseket az általa kezelt ingatlanokban végzendő takarítási szolgáltatásra, az előre láthatóan rendszeres jelleggel felmerülő beszerzési igényeire olyan módon kell a közbeszerzést megvalósítania, hogy – amennyiben nem egy ennél hosszabb idejű szerződést köt – a takarítási szolgáltatások egy éves összesített értékét veszi figyelembe.

Ha azonban az adott év során a tervezéskor még nem előre látható módon egy olyan ingatlan is kezelésébe kerül, amelynek takarítására külön kell szerződést kötnie, ennek a beszerzésnek az értékét nem a Kbt. 17. § (2) bekezdése szerint kell meghatároznia, hanem a becsült érték meghatározására vonatkozó általános szabályok szerint.

Mindez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az ajánlatkérőnek a példa szerinti esetben a tárgyév során kezelésébe került további ingatlant a következő évre vonatkozó takarítás beszerzésének a Kbt. 17. § (2) bekezdése szerint meghatározott becsült értéke vizsgálatakor már figyelembe kell vennie.

Annak érdekében, hogy a koronavírus járvány esetén is biztosítható legyen a munkavégzés folyamatossága, hitelesített intézményi elektronikus aláírással rendelkező ajánlatkérő esetében a bírálóbizottságok létrehozása és annak munkája során a személyes részvétel minimalizálása és az elektronikus út igénybevételének vizsgálata, a beszerzési és közbeszerzési eljárásokban az eljárást lezáró döntés döntéshozó által történő aláírása, a beszerzési és közbeszerzési eljárások esetében az ellenőrző szervezetek által bekért nyilatkozatok és előterjesztések aláírása a hitelesített intézményi elektronikus aláírással teljesíthető-e? Ugyanez a kérdés vonatkozik a bírálóbizottsági tagok megbízóleveleire, illetve a titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozataikra is.

A Kbt. írásbeliségre vonatkozó rendelkezései az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők/ ajánlattevők/részvételre jelentkezők közötti kommunikáció tekintetében tartalmaz előírásokat. Az ajánlatkérő szervezetén belüli, a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó kommunikáció kérdése az ajánlatkérő belső szabályzatára [lásd közbeszerzési szabályzat] tartozó kérdés, vagyis például az, hogy a bírálóbizottság hogyan ülésezik, a döntéshozó hogyan ír alá, az ajánlatkérő által a közbeszerzési szabályzatban rendezhető kérdés. Az elektronikus úton történő cselekményekkel kapcsolatban is követelmény, hogy az adott cselekmények dokumentáltsága, ellenőrizhetősége, nyomon követhetősége biztosított kell, hogy legyen, az eljárási cselekményt elvégző személy egyértelműen beazonosítható legyen, és a cselekmény időpontja is naplózásra kerüljön.

Korrigendum keretében módosítható-e a teljesítési határidő?

Az ajánlatkérőnek mindig az adott eset összes körülményének figyelembevételével kell megítélnie, hogy a módosítás a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti korlátba ütközik- e. A Közbeszerzési Döntőbizottság a D.608/6/2017. határozatában megállapította, hogy a szerződés teljesítésének időtartamára vonatkozó körülmény olyan feltétel, melyet a potenciális gazdasági szereplők figyelembe vesznek akkor, mikor arról döntenek, hogy ajánlatot tesznek-e.

Hányszor és milyen mértékben van lehetőség meghirdetett eljárás esetén az ajánlattételi

határidő módosítására a veszélyhelyzetre tekintettel?

A hirdetményben közzétett felhívásban megjelölt ajánlattételi határidő módosításának darabszáma tekintetében a Kbt. 55. §-a nem tartalmaz korlátozó rendelkezést. Amennyiben a határidő módosítására a Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglalt valamely okból kerül sor, a meghosszabbítás mértéke tekintetében a Kbt. 52. § (5) bekezdésében foglaltak irányadók.

Már megindított közbeszerzések esetében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásáig

visszaléphet-e a közbeszerzésétől a veszélyhelyzetre tekintettel?

A Kbt. 53. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza.

Már megindított közbeszerzések esetében az ajánlatkérő az ajánlatok bontása után

visszaléphet-e a közbeszerzésétől a veszélyhelyzetre tekintettel?

Az ajánlattételi / részvételi határidő lejártát követő visszalépés esetén több körülmény együttes vizsgálata szükséges, mivel a visszalépés megalapozottságának a bizonyítása az ajánlatkérő kötelezettsége [lásd a Kbt. 53. § (4) bekezdését].

A visszalépést megalapozó körülménynek az ajánlattételi/részvételi határidő lejártát követően kell beállnia. E körben nem csupán a „veszélyhelyzet” kihirdetésének napja, 2020. március 11. az irányadó, hanem annak tartalma is, az, hogy az adott intézkedés, jogszabályi rendelkezés mennyiben érinti az adott közbeszerzés tárgyát, teljesítésének feltételeit. Nyilvánvaló, hogy például egy rendezvényszervezési szolgáltatást súlyosabban érintenek az eddig intézkedések, mint egy szoftverfejlesztési és támogatási szolgáltatást. Az ajánlatkérőnek egyenként meg kell vizsgálni, hogy a veszélyhelyzettel kapcsolatos jogszabályok [például a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet, a 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet, a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet, a 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet, a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet stb.], kormányhatározatok, egyéb jogszabályok, más hatósági intézkedések mennyiben érintik az adott közbeszerzés tárgyát és azokat mikor hirdették ki. Amennyiben ugyanis ezeket az ajánlati/részvételi határidő lejártát megelőzően hirdették ki, akkor az ajánlatkérő már nem léphet vissza a közbeszerzéstől.
A visszalépést megalapozó körülménynek az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül esőnek kell lennie. E tekintetben is irányadó, hogy a szerződés teljesítésére való képtelenség és az annak indokát képező körülmény közvetlen összefüggésben álljon egymással, vagyis általában nem elegendő önmagában a veszélyhelyzetre hivatkozás. Természetesen, amennyiben a visszalépés alapjául szolgáló körülmény valamely újonnan megalkotott jogszabályra, kormányhatározatra, hatósági intézkedésre vezethető vissza, amelyek megalkotása az ajánlatkérők ellenőrzési körén kívül esik, a visszalépés jelen feltétele teljesül.
Feltétel az is, hogy az adott körülmény miatt az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy emiatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezt esetről esetre, az adott körülmények lényeges szempontjait figyelembe véve kell megvizsgálni. Általánosságban nem jelenthető ki, hogy a veszélyhelyzet léte önmagában feljogosítja az ajánlatkérőket minden további vizsgálat nélkül a közbeszerzéstől való visszalépésre. A visszalépéshez meg kell vizsgálni az adott szerződés tárgyát, teljesítésének várható körülményeit, és ezt össze kell vetni a veszélyhelyzettel kapcsolatos eddigi jogszabályokkal, kormányhatározatokkal, más hatósági intézkedésekkel, és amennyiben ez olyan eredményre vezet, hogy azok megalapoznák a szerződés teljesítésére való képtelenséget, vagy a szerződéstől való elállást vagy a szerződés felmondását, a közbeszerzéstől való visszalépés jogszerű lehet.

A határzárra tekintettel el lehet tekinteni külföldi ajánlattevőnek a veszélyhelyzet idején induló eljárás során ajánlattételre történő felhívásától rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében?

A Kbt. 99. § (3) bekezdése alapján, ha a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben az ésszerűen lehetséges, lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell felhívnia az ajánlatkérőnek ajánlattételre a Kbt. 98. § (2) bekezdésének e) pontjára alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban. Amennyiben az ajánlatkérő piacfelmérése alapján nincs három hazai ajánlattevő, akiket ajánlattételre felhívhatna, a felhívható külföldi gazdasági szereplők teljesítése pedig a kérdésben foglalt körülményre tekintettel akadályba ütközne, az ajánlatkérő eltekinthet a legalább három gazdasági szereplő ajánlattételre történő felhívásától.

A veszélyhelyzettel kapcsolatban elrendelt intézkedésekre tekintettel az elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) benyújtott ajánlatok esetén a papíralapú dokumentumok aláírása továbbra is kötelező?

A Kbt. 41. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti kommunikáció főszabály szerint írásban történik.

A gazdasági szereplő írásban tett nyilatkozatait az EKR-ben benyújthatja az ott kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, amely a nyilatkozatot tevő eredeti nyilatkozatának minősül, illetve – űrlap hiányában – a papír alapú dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, amelyre a Kbt. és a végrehajtási rendeletei nem írnak elő további formai követelményt. Rendelkezésre álló űrlap hiányában a gazdasági szereplőnek arra is van lehetősége, hogy az adott nyilatkozatot az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként csatolja.

Tekintettel arra, hogy kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is, a konzultáció esetében kérdésként merül fel, hogy el lehet-e térni a személyes jelenléttől? Ugyanez a kérdés vonatkozik a tárgyalásra is.

A Kbt. 56. § (6) bekezdésében rendelkezik a konzultáció lehetőségéről kiegészítő tájékoztatás esetében, amely jogszabályhely nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy annak szóban kellene történnie a felek személyes jelenléte mellett. A tárgyalásra vonatkozó rendelkezések [Kbt. 88. §] szintén nem szólnak arról, hogy a feleknek személyesen azonos helyen kellene tartózkodniuk a tárgyalás során.

A fenti esetekben az elektronikus út alkalmazása során azonban meg kell felelni bizonyos garanciális szabályoknak, ilyen, hogy az adott cselekmények dokumentáltsága, ellenőrizhetősége, nyomon követhetősége biztosított kell, hogy legyen, az eljárási cselekményt elvégző személy egyértelműen beazonosítható legyen, és a cselekmény időpontja is naplózásra kerüljön.

Lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményhirdetése után az ajánlatkérő mentesülhet-e

a szerződés megkötésének a kötelezettsége alól a veszélyhelyzetre tekintettel?

Ebben az esetben több körülmény együttes vizsgálata szükséges [lásd a Kbt. 131. § (9) bekezdését].

A mentesülést megalapozó körülménynek az összegezés megküldését követően kell beállnia. Ennek a feltételnek a vizsgálati szempontjai megegyeznek a közbeszerzéstől való visszalépésről szóló összefoglalás 1. pontjában meghatározottakkal.
A mentesülést megalapozó körülménynek az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül esőnek kell lennie. Ennek az indokai megegyeznek a közbeszerzéstől való visszalépésről szóló összefoglalás 2. pontjában meghatározottakkal.
Feltétel az is, hogy az adott körülmény miatt az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy emiatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ennek az indokai megegyeznek a közbeszerzéstől való visszalépésről szóló összefoglalás 3. pontjában meghatározottakkal.
A közbeszerzési eljárás eredményeként köthetnek-e a felek olyan szerződést, amely a veszélyhelyzetre tekintettel olyan felfüggesztő feltételt tartalmaz, amely a szerződés hatályba lépését a veszélyhelyzet megszűnésére halasztja?

A Kbt. 53. § (5) bekezdése (feltételes közbeszerzés) és a Kbt. 135. § (12) bekezdése (a feltételes közbeszerzésben meghatározottak szerinti felfüggesztő feltétel előírása a szerződésben) alapján nincsen akadálya annak, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként a felek olyan szerződést kössenek, amely a veszélyhelyzettel összefüggő valamely körülményre tekintettel felfüggesztő feltételt tartalmaz. A Kbt. 2. § (8) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.- ben foglalt eltérésekkel egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 6:116. § [Feltétel és időhatározás] (1) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

„Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be.”

A veszélyhelyzet kihirdetését követően az ajánlatkérők kezében eszköz lehet az, hogy a közbeszerzési eljárásokat olyan szerződések megkötésével zárják, amelyek hatályba lépését a veszélyhelyzettel összefüggő valamely körülmény [például határzár, illetve egyéb korlátozó intézkedések] vagy akár magának a veszélyhelyzetnek a megszüntetéséig felfüggesztik. Értelemszerűen ebben az esetben már az ajánlati/részvételi felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők/részvételre jelentkezők figyelmét erre a szerződéses rendelkezésre, de amennyiben ez teljesül, az ajánlatkérő ezt jogszerűen alkalmazhatja. Természetesen ez is hordoz kockázatot magában, hiszen nem ismert, hogy az adott körülmény, illetve akár maga a veszélyhelyzet mennyi ideig áll fenn és az idő elhúzódása mennyiben érinti mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő teljesítésre való képességét, ugyanakkor adott esetben a jelen megoldás is eszköz lehet az ajánlatkérő kezében bizonyos alapvető fontosságú szolgáltatások, kötelezettségek ellátásának a veszélyhelyzet megszűnése utáni haladéktalan helyreállításának biztosításában.

Kell-e módosítani a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződést, ha a

koronavírus miatt hónapokkal kitolódik a teljesítés?

Mindenekelőtt rögzítendő, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés tartalmának megváltozása, a megkötött szerződés tartalmától eltérő teljesítés a szerződés módosítása útján lehetséges. Erre a Kbt. 141. §-a szerinti valamely jogalap feltételeinek teljeskörű fennállása esetén, a felek közös megegyezése alapján van lehetőség.

Az ajánlatkérőnek javasolt megvizsgálni a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alkalmazhatóságának lehetőségét. A veszélyhelyzet miatti új körülmények mellett az ajánlatkérőnek azt is figyelembe kell vennie, hogy a módosítás nem változtathatja meg a szerződés általános jellegét és az ellenérték növekedése nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át.

A teljesítési határidő változásának közvetlen összefüggésben kell állnia a veszélyhelyzet elrendelésével, vagyis igazolhatónak kell lennie, hogy az adott szerződés tárgya szerinti kötelezettség teljesítése a veszélyhelyzettel közvetlen összefüggésben nem lenne megvalósítható az eredeti szerződés tartalma szerint.

A fentiek mellett elengedhetetlen a megkötött szerződés feltételrendszerének vizsgálata is, ami tartalmazhat speciális rendelkezéseket a szerződés teljesítésével, az azt akadályozó körülményekkel összefüggésben.

Abban az esetben, ha határzár miatt az ajánlattevő nem tud határidőben teljesíteni,

megjelölheti-e a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontját a szerződésmódosítás indokaként?

A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződések módosítására főszabály szerint a szerződő felek közös megegyezése alapján van lehetőség. Ennek fennállása esetén a teljesítési határidő módosítása a szerződés módosítását feltételezi, melynek körében a kérdésben szereplő jogalap vizsgálata kapcsán – az 1. pontban rögzítetteken túl – alapvető jelentőséggel bír, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés megkötésekor a felek számára ismert volt-e az akadályozó körülmény, vagyis, hogy a szerződéskötésre a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően került-e sor.

Ha szerződésmódosításra kerül a sor a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja alapján, akkor

milyen időtartammal lehet eltolni a teljesítési határidőt?

Amennyiben a kérdésben szereplő jogalap alkalmazhatósága egyebekben fennáll, alapvetően az a kérdés vizsgálandó, hogy a módosítást szükségessé tevő körülmény mennyiben befolyásolja a teljesítési határidőt. Tekintettel arra, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja szerinti jogalap alkalmazhatóságának egyik feltétele, hogy a módosítás a szerződés teljesítéséhez szükséges, a teljesítési határidő változása mértékének az akadályozó körülmény terjedelméhez kell igazodnia.

Építési beruházás esetén elfogadhatja-e a megrendelő a vállalkozó akadályközlését a veszélyhelyzetre hivatkozva, ha akadozik az építőanyag-gyártás és a beszállítás, és ez megalapozhatja-e a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjára tekintettel a teljesítési határidő meghosszabbítását?

Az akadályközlés jogszerűségének kérdésköre, illetve a vállalkozó szerződésszegésért való felelőssége és a felelősség alóli kimentése polgári jogi kérdés, melynek kapcsán a felek szerződése és a Ptk. rendelkezései az irányadók.

Amennyiben a hivatkozott körülményekre alapozva a felek módosítani kívánják a közbeszerzési szerződést, elsődlegesen az vizsgálandó, hogy a kérdéses helyzet műszaki szükségszerűséget eredményez-e, vagyis az eredeti szerződéses feltételek mellett lehetetlenné válik-e a szerződés teljesítése, és ez a – felektől független – körülmény a szerződéskötés időpontjában előre látható volt-e. Ezen feltételek, illetve az akadályozó körülmény igazolásához nem elegendő önmagában a veszélyhelyzet elrendelése, mivel az adott kötelezettség teljesítését ténylegesen ellehetetlenítő körülmények fennállását szükséges igazolni.

Ha az ajánlattevő a koronavírus miatt akadályoztatást jelent be, akkor kell-e szerződést

módosítani?

Amennyiben a kérdés arra irányul, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítése során a nyertes ajánlattevőként szerződő fél (vállalkozó) olyan helyzetbe kerül, ami miatt a szerződés teljesítésével késedelembe esik, illetve a szerződés a felektől független körülmények miatt lehetetlenül, a szerződésszegésért való felelősség kérdése tekintetében a polgári jog rendelkezései irányadók. Megjegyzendő, ha ennek alapján a szerződésszerű teljesítés elmaradása körében nem állapítható meg a vállalkozó felelőssége, értelemszerűen nem merül fel az ajánlatkérő Kbt. 142. § (5) bekezdése szerinti kötelezettségének kérdése sem.

Amennyiben a kérdés arra vonatkozik, hogy a szerződő felek módosíthatják-e, illetve kötelesek-e módosítani a közbeszerzési szerződésüket a teljesítést akadályozó körülmény(ek) felmerülésére tekintettel, amennyiben a szerződés az eredeti feltételek mellett nem teljesíthető, arra az előző pontokban foglaltak irányadók.