+36 70 771 2451 info@aponius.com

Az Integritás Hatóság

Az Integritás Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv. A Hatóságot, Alapító okirata[1] szerint, az Országgyűlés 2022. november 4. napján alapította, az európai uniós költségvetési források felhasználásának még hatékonyabb ellenőrzését ellátó intézményrendszer létrehozása, valamint az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárás keretében javasolt intézkedéseknek való megfelelés céljából.

A Hatóság Biró Ferenc Pál Elnök vezetésével működik, aki munkáját az Igazgatósággal, Holbusz Tímea és Dabóczi Kálmán Igazgatósági tagokkal együttműködve látja el és az Igazgatóság döntéseinek megfelelően gyakorolja feladat- és hatásköreit.

A Hatóság égisze alatt tizenegy további, az Elnök közvetlenül irányítása alá tartozó, önálló szervezeti egység működik[2];

  1. a) az Elnöki Kabinet,
  2. b) a Biztonsági Iroda
  3. c) a Belső ellenőr
  4. d) a Humánpolitikai Iroda
  5. e) a Gazdasági Iroda
  6. f) a Jogi Iroda,
  7. g) a Kockázatelemzési Iroda
  8. h) a Szakmai módszertanok és minőségbiztosítási ellenőrzések Irodája
  9. i) az IT Iroda
  10. j) a Vizsgálati Iroda és
  11. k) az Elemzési és Nemzetközi Kapcsolatok Iroda.

A Hatóság minden olyan esetben fellép, ahol a Hatóság álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül. A Hatóság hatáskörrel rendelkezik különösen az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedések vagy projektek tekintetében. Egy projekt kivonása az európai uniós finanszírozásból nem érinti a Hatóság hatásköreit, amennyiben a csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság érinti az európai uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, vagy ennek komoly kockázata felmerül.[3]

A Hatóság a fent megjelölt céllal kérelemre, hivatalból vagy panaszból, panasz alapján jár el.

A közbeszerzési eljárások lefolytatásának tervezése, időigényének meghatározása alkalmával érdemes az ajánlatkérőnek figyelembe vennie, hogy az Integritás Hatóságnak érdemi jogköre keletkeztek az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések jogszerűségének biztosítása érdekében.

A Hatóságnak a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárások tekintetében a 2022. évi XXVII. törvény 15. § (1) bekezdése alapján feladat és hatásköre már az eljárás előkészítő szakaszától kiterjed a vonatkozó eljárásokra. A Hatóság az eljárás előkészítő szakaszában is adhat ajánlást az ajánlatkérőnek, amelyben kérheti az ajánlatkérőt, hogy a konkrét közbeszerzési eljárás során egy meghatározott közbeszerzési eljárásfajtát, egy meghatározott sajátos beszerzési módszert alkalmazzon, tartózkodjon egy vagy több közbeszerzési eljárásfajta alkalmazásától, illetve ezekkel összefüggő valamely gyakorlat alkalmazásától, valamint tartózkodjon egy vagy több sajátos beszerzési módszer, illetve ezekkel összefüggő valamely gyakorlat alkalmazásától, vagy a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban írja elő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 63. § (1) bekezdésében szereplő egy vagy több kizáró ok alkalmazását, adott esetben hagyjon fel bármilyen egyéb jogsértő magatartásával.

Amennyiben az ajánlatkérő a Hatóság által kiállított ajánlással nem ért egyet, nem alkalmazza az abban foglaltakat, köteles az ajánlással ellentétes döntését írásban megindokolni, a hatóság részére megküldeni. Amennyiben a Hatóság az ajánlatkérő indokolásával nem ért egyet kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított jogorvoslati eljárását.

A Kbt. 55. § (8) bekezdése értelmében a Hatóság felfüggesztheti a közbeszerzési eljárást a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét megelőzően, a felfüggesztés időtartama alatt a részvételi vagy az ajánlattételi határidő nem jár le és a felfüggesztés megszűnését követően az ajánlatkérő köteles a határidőt a megfelelő részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtásához szükséges mértékben meghosszabbítani.

A Kbt. 46. § (1)-(2) bekezdéseiben rögzített dokumentálási és az azok megőrzésére vonatkozó kötelezettség eredményeként rendelkezésre álló dokumentumokhoz, a Hatóság részére, mint a közbeszerzés ellenőrzésére feljogosított szervnek ajánlatkérő a Kbt. 46. § (4c) bekezdése alapján biztosítja a közbeszerzési eljárás irataihoz való hozzáférést az EKR-ben.

Megállapítható, hogy a Hatóság hatásköre kiterjed a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósult és megvalósuló közbeszerzési eljárásra, azok valamennyi szakaszára, ide értve az eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesülését is. A Hatóság szavatolja a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések során felhasznált európai uniós források hatékony és eredményes felhasználását, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

[1] Az Integritás Hatóság Alapító okirata: https://eutaf.kormany.hu/download/6/ff/f2000/INTEGRIT%C3%81S%20HAT%C3%93S%C3%81G_Alap%C3%ADt%C3%B3%20okirat.pdf

[2] Az Integritás Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata: https://eutaf.kormany.hu/download/c/e9/03000/1_2023_SZMSZ_m%C3%B3d_egys_szerk.pdf

[3] Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény 3. § értelmében.