A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: „(…). A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.” Mit is jelent az a bizonyos’(…) intézkedést tenni (…) nem lehet’ kifejezés? Hogyan járjanak el a közbeszerzési eljárásban résztvevők, ha mindenben meg akarnak felelni a jogszabályi rendelkezéseknek?
Első ránézésre egyszerűnek tűnik az eset, hiszen, amíg a módosító hirdetmény (a továbbiakban: korrigendum), függetlenül a módosítás okitól, nem jelenik meg, egyik fél sem tesz semmit. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, hiszen mire a korrigendum megjelenik a Közbeszerzési Értesítőben vagy a TED-en, addig eltelik pár nap, amely idő alatt számos kérdés, észrevétel megfogalmazódhat az eljárásban résztvevőkben.
Maga a Kbt. egy részlegesen kógens jogszabály (Kbt. 2. § (7) bekezdés), melynek értelmében a rendelkezéseitől csak akkor és olyan mértékben lehet eltérni, amely esetben és mértékben azt a jogszabály kifejezetten megengedi. Ez alapján a fent idézett jogszabályhely értelmében a korrigendum feladása és megjelenése közötti időintervallumban a részvevőknek tartózkodniuk kell mindenféle cselekménytől az adott eljárás tekintetében.
Azonban pontosan ez nem történik meg. Míg az esetek nagy részében Ajánlatkérő kivárja a következő eljárási cselekményével a korrigendum megjelenését, a gazdasági szereplők ezt nem szokták megtenni és eljárási cselekményeket tesznek az ún. holt időben is. Ez a magatartásuk nem csak, hogy jogsértő, de fokozza is a nyomást ajánlatkérőkön. Ugyanis, ha a korrigendum megjelenése előtt ajánlatkérő is eljárási cselekményt foganatosít, abban az esetben ugyanolyan jogsértést követ el, mint a gazdasági szereplők. Azonban, ha olyan eljárási cselekményt nem tesz meg, melyre a Kbt. értelmében köteles lenne, akkor szintén jogsértést követ el.
Mivel a gazdasági szereplők magatartására nem igazán tudnak az ajánlatkérők hatással lenni, ezért javasolt előre menekülniük és saját maguknak megoldani a problémát. Az egyik véglet az, amit már fent is írtam, hogy ajánlatkérők, azonnal reagálnak az eseményekre, azonban ez szintén jogsértő lenne. A másik véglet pedig az lehet, hogy nemes egyszerűséggel a gazdasági szereplők eljárási cselekményeit figyelmen kívül hagyják. Ez a megoldás sem javasolt.
Személy szerint ezt a gordiuszi csomót úgy oldanám fel, hogy vagy már a közbeszerzési dokumentumokban, vagy a módosításról szóló tájékoztatóban rögzíteni célszerű a tényt, hogy a korrigendum feladása és megjelenése között időben a gazdasági szereplők által kezdeményezett valamennyi eljárási cselekményt a korrigendum megjelenésének napján tekintendő beérkezettnek, és így onnantól számítandó a teljesítési határidő. Ez egy előzetes vitarendezési kérelem megválaszolása során kiemelten fontos lehet, tekintettel a rendkívül rövid, 3 munkanapos válaszadási határidőre.
Természetesen a fent leírtakon kívül létezhetnek más, megfelelő, vagy megfelelőbb megoldások a fenti „problémára”, melynek megosztását örömmel vesszük.