A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács (a továbbiakban: Tanács) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 183. § bekezdés c) pontja szerint a közbeszerzési jogszabályok alkalmazását elősegítendő útmutatókat készít. A Tanács 2023. február 20. napján két, a hiánypótlás szabályairól szóló és a közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutatók módosítását fogadott el[1].
Jelen ismertetőben a közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutató módosításainak ismertetésére tesz kísérletet a szerző, tekintettel a megelőző, 2022. május 12. napján aktualizált azonos tárgyú útmutatóban foglaltakra.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések módosítása
A Kbt. értelmező rendelkezései, a 3. § 22. pontja egzakt módon nem határozza meg a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás előkészítési szakaszának végpontját, azonban a 3. § 23. pontja értelmében a közbeszerzés megkezdése a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja, így megállapítható, hogy az eljárás megkezdéséig tart a közbeszerzés előkészítő szakasza.
Az útmutató-módosítás felhívja a jogalkalmazók figyelmét, hogy ajánlatkérőnek kötelessége minden összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmével járó helyzet megelőzése, feltárása, szükség szerint orvoslása[2]. A Tanács a Kbt. módosítására, valamint arra való tekintettel, hogy az összeférhetetlenség vizsgálatával kapcsolatos intézkedések a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást végig kísérik, e tárgykörben külön útmutatót ad ki.
A Kbt. összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései 2022. október 11. napján módosításra, újra szabályozásra kerültek.
A Kbt. 25. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e bármely olyan körülmény, amely az e § szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet. Ha e személy a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó több folyamatban (eljárás előkészítése, ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálata, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatala) is részt vesz, az érintett személynek a nyilatkozatot valamennyi folyamathoz kapcsolódóan meg kell tennie. Ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére.
A Kbt. tárgyi módosításhoz kapcsolódó indokolás[3] értelmében a módosítás célja, hogy újraszabályozza Kbt. összeférhetetlenségi szabályait az Európai Unió jogával való jobb összhang megteremtése érdekében. A módosításhoz kapcsolódó indokolás alapján az összeférhetetlenség fogalmát nem lehet szűken értelmezni, „az összeférhetetlenség fogalmának ki kell terjednie legalább azokra az esetekre, amikor az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérő szerv nevében eljáró közbeszerzési szolgáltatónak a közbeszerzési eljárás lefolytatásában részt vevő vagy annak eredményét befolyásolni képes alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkeznek, amely úgy tekinthető, hogy a közbeszerzési eljárás tekintetében befolyásolja a pártatlanságukat és a függetlenségüket.[4]”
Az összeférhetetlenség tekintetében elengedhetetlen a fennálló körülmény vizsgálata. Az összeférhetetlenség megvalósulását kiváltó oknak objektíve alkalmasnak kell arra lennie, hogy befolyásolja az adott személy vagy szervezet függetlenségébe és pártatlanságába vetett bizalmat. A felmerült körülmény vizsgálatánál annak alkalmasságát kell vizsgálni, hogy az érdek befolyásolhatja az ajánlatkérő részéről eljáró személy függetlenségét és pártatlanságát, erre való tekintettel nem szükséges alátámasztani, hogy az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet tevőlegesen megvalósítsa az összeférhetetlenségi szabályokkal megelőzni hivatott elfogult eljárást, döntést. Az eljáró személyeknek az eljárás folyamán biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmód és a verseny tisztasága elveinek érvényesülését, valamint az összeférhetetlenséget eredményező körülmények megelőzését.
A támogatás fogalma
Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi LXXV. törvény hatályon kívül helyezte a Kbt. 3. § 39. pontját. Az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi LXXV. törvény indokolása szerint a 2014/24/EU irányelv (a továbbiakban: Irányelv) nem határozza meg egzakt módon a támogatás fogalmát, azonban az Európai Unió Bírósága a C115/12 P sz. ügyben kimondta, hogy a támogatás fogalmából nem zárható ki az olyan adókedvezmény, amely pozitív financiális előnyként lehetővé teszi a szerződés kedvezőbb finanszírozását, ezáltal a költségeinek csökkentését eredményezi. Az Irányelv alkalmazása során az adókedvezmény is minősülhet támogatásnak. Az uniós joggyakorlatnak történő megfelelés érdekében a „támogatás” fogalmának értelmezéséből fakadó esetleges ellentmondások érdekében, a jogalkotó hatályon kívül helyezte a Kbt. 3. § 39. pontja szerinti támogatásra vonatkozó értelmező rendelkezést. A beszerzési, beruházási igény megjelenését követően elengedhetetlen a szerződés finanszírozására szánt forrás (a biztosított és igénybevett adókedvezményt is) vizsgálata, hogy keletkeztet-e a Kbt. 5. § (2) bekezdésében előírt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettséget.
A Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ajánlatkérők
Közbeszerzési jogi kérdések körében merült fel a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti ajánlatkérők köre, az érintett jogi személyek közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett státuszuknak megítélése. A hatályos Kbt. értelmében a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek körébe tartoznak. A módosítás törvényhez tartozó indokolása értelmében[5] a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek ajánlatkérői besorolása eddig is levezethető volt a Kbt. idevonatkozó (a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapja) rendelkezéseiből, azonban az Európai Bizottság az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján Magyarország ellen indított eljárásban garanciális elvárásként fogalmazta meg e szervezetek kifejezett törvényi nevesítését a közbeszerzési ajánlatkérők között. A magyar Kormány vállalásának megfelelően a fent megjelölt jogi személyeket, mint ajánlatkérőket expressis verbis, különálló pontban kerültek rögzítésre a Kbt. közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek körében. A tárgyi módosítás eredményeként átfedés van a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja és a Kbt. 5. § (1) bekezdés (speciális, meghatározott tevékenységi kört ellátó jogi személyek) f) pontja szerinti ajánlatkérők köre között, azonban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (mint működési forma) és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek ajánlatkérői megítélése során már nem szükséges a jogi személy a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételek vizsgálata mellőzésével, a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettség megléte egyértelműen megállapítható.
[1] A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács két útmutató-módosítást fogadott el, 2023. február 22.,
[2] A 2014/24/EU irányelv 24. cikkének megfelelően.
[3] Végső előterjesztői indokolás az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényhez, Indokolások tára 97. szám, A Magyar Közlöny melléklete, 2022. október 11.
[4] Végső előterjesztői indokolás az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvényhez 81. §, Indokolások tára 97. szám 931. o., A Magyar Közlöny melléklete, 2022. október 11.
[5] Végső előterjesztői indokolás az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIX. törvényhez 13. §, Indokolások tára 97. szám 939. o., A Magyar Közlöny melléklete, 2022. október 11.